A mandulafa legendája
Sok évvel ezelőtt, amikor a mórok uralkodtak Algarvéban, élt egy király aki szerelembe esett egy gyönyörű norvég hercegnőbe. Vitorlát bontott és vízre szállt elhagyva az akkori Al Gharb partjait, hogy feleségül kérje a hercegnőt. A norvég király boldog volt, és beleegyezését adta a frigyhez, mert így a lánya Al Gharb királynőjévé válhatott.
A mór király rajongott a feleségért és mindenben próbált a kedvében járni, de a királynő kezdett egyre boldogtalanabb lenni. A király sok bölcs ember véleményét tanácsát kikérte mit tehetne szeretett feleségéért. Fényűző vacsorákat rendezett, vidám táncos mulatságokat, de a szépséges királynő egyre csak szomorúbb volt.
Egy napon a királynő szolgálója, amikor várt úrnőjére, így szólt a királyhoz: „Uram, bármit is csinálsz, a hercegnőm soha nem lesz boldog, mert rettenetesen hiányzik neki hó, az ő fehér országa.”
A király lóra pattant és gondolkozott az elhangzott szavakon. Hirtelen észre vett egy fát amit gyönyörű fehér virágok borítottak. Így kiáltott” Ez az! Ezzel fogom fehérbe öltöztetni a földemet, hogy a hóra emlékeztesse királynőmet.
Így a király a szolgálóknak rengeteg mandulafa palánta beültetését rendelte el, és el is ültették rögvest a fákat. Kis idővel később egy szép februári reggelen, amikor a királynő kinyitotta az ablakot, nagyon meglepődött a látványtól ami fogadta. A látvány pontosan olyan volt mintha a saját országában lenne. Azonnal rohant a férjéhez, hogy boldogan megköszönje neki a virágokat amik olyan fehérek voltak akár a hó. Ettől a naptól kezdve eltűnt az arcáról a bánat és boldogan élt Al Gharb királynőjeként.
Természetesen, mint minden legendának ennek is több változata él, a másik változat szerint a mór király elrendeli országában, hogy egy ugyanazon az éjjelen minden alattvaló fesse hófehérre a házát, és ez is úgy tűnik a királynő szemében akár a havas táj. Ezzel magyarazzák, hogy Portugáliában minden házikó hófehér.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
